A meddőség lelki okai 3.

“Női problémák” a meddőség háttrében 

A meddőség lelki okait kutatva azt találjuk, hogy a terméketlenség/ infertilitás azonos arányban, 30-30%-ban vezethető vissza a nők, illetve a férfiak működési zavaraira. Az esetek 20%-ban mindkét fél érintett, míg a maradék 20%-ban az okok ismeretlenek.

 A termékenység késése a párok egyik legfájdalmasabb krízise. Ezt különösen az asszonyok élik meg nehezen, akiket évezredek alatt mindig felelőssé tettek a meddőségért. Már évtizedek óta tudjuk, hogy a pár mindkét tagjánál lehetnek testi-lelki akadályok, sőt közös problémák is gátolhatják a megtermékenyülést. Ennek ellenére még mindig a nők hajlamosabbak abból kiindulni, hogy bennük van a hiba, őket kell kezelni. Vagy csak a másik iránti kíméletből többet vesznek magukra és vállalják át a felelősséget? Akárhogy is, a meddőség testi és lelki terheit is cipelniük kell, hiszen a beavatkozások túlnyomó többsége a “befogadó nők” felé irányul, ugyanakkor a nők – különösen ebben a kiszolgáltatott helyzetben – érzelmileg sérülékenyebbek, érzékenyebbek férfitársaiknál.

A „gyengébb nem”

Ha kifejezetten a „gyengébb nemet” vizsgáljuk, vajon milyen lelki tényezők állhatnak a meddőség hátterében? Mi az, ami miatt késik a gyermekáldás? A negatív érzelmek, frusztráció, félelem, bűntudat, a korábbi traumák, negatív tapasztalatok komoly lelki akadályok lehetnek, amelyek akár testi tüneteket is okozhatnak.

A meddőség lelki okait számba véve, mindenképp érdemes a családtörténetből kiindulni. Előfordul, hogy a fogantatás nehézsége mögött transzgenerációs terhek, rossz családi mintázat áll. A szülők válása vagy a tarthatatlan rossz párkapcsolat, ne adj’ Isten a családon belüli erőszak traumatikus lehet egy gyermek számára. A megélt rossz élmény hatására előfordulhat, hogy valaki nem képes „családban”gondolkodni, vagy csak nem akarja a rossz mintát továbbadni. De előfordulhat az is, hogy ha a születési családban vesztettek el gyermeket/magzatot, ilyenkor a veszteség, a gyász – akár tudattalanul is, generációkon át – nyomot hagy, negatívan befolyásolhatja gyermekvállalást. A terhességtől, szüléstől való félelem is „öröklődhet”. Paradox módon lehet az is terhelt anyai örökség, ha valakinek „nagyon jó”, mindenekfelett álló édesanyja, édesapja van, hiszen hogyan is lehetne ennek a magasra tett mércének megfelelni?

 

Vajon karrier? munka? családi tűzhely megfér-e együtt?

Nőként a gyermekvállaláson gondolkodva ez a kérdés komoly fejtörést okozhat,  Hogy tud egyszerre az ember lánya ennyi rengeteg szerepben megfelelni? Az ezzel kapcsolatos stressz és bizonytalanság társulhat egzisztenciális szorongással is: hogy élünk meg egy fizetésből, ha otthon leszek a babával? Rábízhatom-e magam a másikra? A párkapcsolat mennyire erős szövetség, nem sérül-e, ha megérkezik a baba?

A bizonytalanság forrása sokszor önbizalomhiányból fakad. Felmerül a kérdés, hogy vajon jó anya leszek-e, tudok-e az életre szóló felelősség súlyával mit kezdeni? A média, a blogok, vlogok ebben nem segítenek, mert a valóságtól idegen ideális képet, hamis tökéletességet hazudnak. Ha ehhez mérem magam, hangos lesz a belső érzés, hogy bizony nem vagyok elég jó.

A meddőség lelki okai között a legnagyobb görcsöt az idő szorítása jelenti

Amikor egy pár elhatározza, hogy babát szeretne, akkor nagy örömmel és bizakodással vágnak neki a „megvalósításnak”.  Semmi gond, ha elsőre nem jön össze, majd a következő hónapban. Majd a következőben. Majd megint a következőben. Aztán megint csak repülnek a hónapok, és az ember lánya egyre idegesebb. Mi történik? Miért nem vagyok még terhes? Mi lehet a gond? Van gond egyáltalán? 20-as éveinkben még egyáltalán nem feszélyezi az embert az idő, de 30, pláne 35 felett minden egyes hónap olyan, mintha duplán számítana. És ahogy mennek az évek és a hónapok, úgy nő a nyomás, a félelem, a kétségbeesés.

Miért nincs még gyerekem? Meddig kell rá várni? Mi van, ha soha nem lesz babám?

Jön rögtön a jó tanács mindenfelől. „Engedd el”- mondják. Jó, de azt hogy kell csinálni? Van valami gomb, amit megnyomok, és akkor ez elmúlik?” (L.É.) Mindeközben nagyon sok nő azt tapasztalja, hogy a környezetében rendre születnek a gyerekek, van, ahol már éppen a harmadik… a barátnők, kolléganők, a rokonok lassan kezdenek leszokni arról, hogy a gyermekáldásról kérdezősködjenek, és nem tudni, mi volt jobb, amikor kérdezték, vagy amikor már ne. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokról számolnak be egymásnak a GyereBaba Program résztvevői. Ha te is szükségét érzed, hogy megoszd gondolataidat a hasonló helyzetben lévő párokkal és megoldást is keresel problémáidra, jelentkezz következő tanfolyamunkra! 

 

a meddőség lelki okai A meddőség lelki okai 3. Peter

Tapasztalataink megerősítik, alátámasztják a meddőség lelki okait vizsgáló kutatók és klinikusok eredményeit, miszerint talán a szorongás és depresszió valamint a reménytelenség érzése rontja leginkább a termékenység esélyeit. Ez azt jelenti, hogy a baba késésének érzelmi következményei tovább csökkentik a fogantatás  reményét. A stressz szintje tovább emelkedik, amikor a pár elhatározza, hogy asszisztált reprodukciós kezelésbe (ART) kezd.  A GyereBaba Program eredményessége abban is megnyilvánul, hogy a tanfolyam során a résztvevők megtanulják a stresszt csökkenteni, a depresszió- és szorongásszint lecsökken, javul az önértékelés, erősödik a párkapcsolat, kezelhetővé válik a probléma.