Avagy mit tegyünk egy hosszútávú kapcsolatban a szenvedélyért, a több szexért?

Az ÉLET határozottan jól van kitalálva: szerencsénkre a hasznos, egészséges dolgok általában pozitív testi érzésekkel társulnak. Gondoljunk csak arra, milyen csodás dolog egy finom ebéd után szunyókálni, vagy testmozgás után milyen jól esik a forró zuhany. Mázli, hogy a fajfenntartásunkhoz is kifejezetten jó dolog kapcsolódik: a SZEX.

Mit tehetünk, ha már kiégettek, fáradtak vagyunk és egyáltalán nincs kedvünk szexelni?

Először is – ez feltehetően nem lesz könnyű – szembe kell nézni a helyzettel, és tudatosítani, hogy ez bizony magától nem fog megoldódni, a megoldásért elszánással, kitartással tennünk kell.

Hogyan marad meg a szenvedély? Mit tegyünk?

1. Kezdeményezzünk! A szexuális együttlét a „pillanatban levésről”, a feloldódásról, az intimitásról, a kölcsönös el- és befogadásról, az édes-mély összeolvadásról szól. Mi mégis a kényelem kibélelt foteljében inkább tévézünk, elektronikus kütyüket matatunk. A fáradtság pedig undok indok, a „holnap van a tender-leadás”, „fáj a fejem, most ne”, „muszáj pihennem” típusú mondatok inkább az elszánás hiányát, a tunyaságot szuszogják. Mert ha nem is minden, de azért sok minden fejben dől el. És ha nem is (házastársi) kötelességből, de a másikra való odafigyelés jegyében és saját hosszú távú stratégiánk részeként tudatosan, szánt szándékkal, akarattal is kezdeményezhetünk!

2. Tanuljunk meg vágyni arra a valakire, aki már a miénk. Természetesen a több év együttélés utáni együttlétek már mások, más hőfokú az égés, mások a mélységek és magasságok, de a lényeg a beállítódás: ne várjunk olyat, amely a dolgok természetéből, az idő múlásából fakadóan eleve életszerűtlen. Nem szükségszerű, hogy a kapcsolat későbbi fázisában az unalomtól lankadjon a libidó, sőt az ismerősség, kiszámíthatóság biztonsága csökkenti a frusztrációt, a szorongást. Nem utolsó sorban jó, ha tisztában vagyunk, a „az új ember nem jobb ember, csak máshol rossz” igazságával, mert ennek fényében talán kevesebb időt fektetnénk az újdonság hajszolásába, a folyton keresésbe, és ez által talán több energiát tudnánk fordítani párkapcsolataink megjavítására.

3. Próbáljunk ki új taktikákat: az elfogadást és az odafigyelést. A munkahelyi nyomást, a fokozott stresszt legjobban a kölcsönös elfogadás oldja. Minden jobban megy, ha az otthon békés sziget, ahol a teljesítményt, az elvárásokat a fogasra akaszthatjuk, és végre ellazulhatunk. Nagyon fontos a valódi figyelem. Az együtt töltött minőségi idő, nem az, amikor rohanva megbeszéljük, mit kell vásárolni és közben a telefonunkat nyomkodjuk. A kölcsönös fókuszált figyelem bár több energiába kerül, viszont nagyon megéri! Egyrészt akire figyeltek már igazán, az tudja, milyen jól esik egy valódi, „hogy vagy” kérdés, vagy egy „mesélj még erről” biztatás. Továbbá hosszútávon időt spórolunk anélkül, hogy a másiknak hiányérzete volna, így jut idő az összebújásra is.

4. Biztassuk azt, akit szeretünk. A nőiesség/férfiasság megerősítéséhez, az önbizalom növeléséhez elég néhány jó szó, és ha van is némi kétkedés, biztos, hogy a dicséretet a másik vissza nem utasítja. Ne feledjük, mindenkiben van olyan, ami elismerésre érdemes, és ha kitartóak vagyunk ezek felismerésében és megerősítésében, nem marad el a hála, a közeledés…

szenvedély hogyan marad meg a szenvedély? Hogyan marad meg a szenvedély? p  r3 200x300

a kép forrása: Pinterest

5. Csodákra képes a szexuális vágy gerjesztésében a kapcsolat megújítása, ha máskor, máshol és máshogy teremtünk lehetőséget a kezdeményezésre. Legyen minden héten legalább egy (randi)alkalom (fontos a rendszeresség, mert így a különleges helyzetek nem jelentenek elvárást), amikor ki lehet mozdulni, és ilyen módon a nem otthoni környezetben mindkét fél meghitt/izgalmas pillanatokat élhet meg. (A nők erogén részei a gyertyafényes vacsorákra, a kisebb-nagyobb meglepetésekre, szép szavakra, kedvességre gerjednek, a férfiak „újdonságkereső génjei” viszont remekül „kielégülnek” az olyan szélsőséges, veszélyekkel járó helyzetekben, mint a motorozás, ejtőernyőzés, búvárkodás stb.)

6. Sportoljunk közösen. A testmozgás önmagában is jótékony, nemcsak a testi egészséget építi, az alakot formálja, de endorfint („boldogsághormon”) is termel, amely a tettre való készséget is segíti. Az együttes tevékenység pedig a kapcsolatot is kovácsolja.
7. Időnként utazzunk el, akár egy hosszú hétvégére is, hiszen a közös élmények, az új „életízek” az érzékszerveket is megbizsergetik, a vágyakat is felpiszkálják.

8. Kérdezzük meg, a másik mire vágyik. Beszélgessünk erről! Folyton változunk, új vágyaink, gondolataink támadnak, különböző hatások érnek minket. A rutint megtöri, ha a megszokottól eltérő pozitúrákkal próbálkozunk, együtt a szexualitáson belül is új vizekre evezünk. (Érdemes újraértelmezni, ki mire vágyik.) Izgalmas kalandozás lehet például egy-egy szerepjáték, merészebb fantáziák megélése.

Bízunk benne, hogy a fenti tanácsokból egyet-kettőt kipróbáltok és átélitek a csodát: A szerelem gyümölcse a legnemesebb, a legősibb érzés: életet alkot. /G. Hajnóczy Rózsa/

Minden kérdésedre választ kaptál, hogy hogyan marad meg a szenvedély? Ha még van kérdésed, tedd fel! Írj nekünk!!  Ismerkednél velünk? Hallgass bele programunkba!  Ha kíváncsi vagy a részletekre, olvass bebe a GyereBaba Programraba!  Ha  meg már elhatároztad, hogy résztveszel, itt jelentkezhetsz.