Imagináció = utazás a testemben
Klára folytatja a GyereBaba Program során szerzett tapasztalatainak megosztását. Ebben a levelében az imaginációs technikával kapcsolatos élményeiről mesél: hogyan mulasztotta el mellkasi szorongását és hogyan ébredt annak tudatára, hogy női szervei jól működnek.
“Amit gondolsz, azzá válsz.
Amit érzel, azt vonzod be.
Amit elképzelsz, azt valósítod meg.” Buddha
Ez az idézet ugrott be elsőként, amikor azon gondolkoztam, melyik is volt a kedvenc gyakorlatom, vagy legnagyobb élményem a GyereBaba Program során. Persze nem mintha lehetne egyetlen ilyet megjelölni, de azért az imagináció, amiről most mesélni fogok nektek, az számomra mégiscsak kiemelkedő. Az imaginációt ugyanis azóta is alkalmazom, ezt sikerült talán legjobban átültetnem a mindennapokba. Vicces leszek, de mondhatnám zavarba ejtőnek, kicsit dilisnek is, ahogy tetszik. Kérlek, azért adjatok egy esélyt, olvassátok végig.
Manók a testem belsejében
Emlékeztek arra a mesére gyerekkorunkból, ami az emberi testen belül játszódott, a test és részei működését mutatta be? Apró kis kedves lények voltak benne, a fertőzés vagy baktériumok pedig a gonosz kis figurák. „Egyszer volt az élet” volt a címe. Ha ez megvan, máris egyszerűbb lesz a feladat. Szóval első lépésben el kellett képzelnem magam, mint apró manót, és a saját testemben találtam magam. Innen szórakoztatóbbnál szórakoztatóbb dolgok történtek velem, teljesen a tudatalattim irányításában…
Az imagináció testet átalakító hatása
Az utam az Agyamnál kezdődött, ami egy ezernyi fogaskerékből álló, vadul pörgő gépezet volt. Füstölt is, túl is volt melegedve, zakatolt, szinte robbanásra készen. Egyből éreztem, hogy meg kell oldanom a helyzetet, körbenéztem tehát. Megakadt a szemem a vezérlőegységen, ami akciófilmekből nagyon is ismerős volt. Óriási kar szabályozta a gépezetet, rezgett a teljes számítógép, a kar a piros tartomány legfelső fokán állt, így lehúztam azt a zöld zónába. Az „agy-gép” lassan kezdett lelassulni, a piros vészjelző fények kihunytak a koponyám belső falán, a válsághelyzet megszűnt. Nagy levegővétellel indultam tovább, rázárva az ajtót a most már lecsendesült agyamra.
Ekkor egy lift tűnt fel előttem, beszálltam hát. Néhány emeletet utaztam csak lefelé, de nem is sejtettem, hol kötök ki. Kilépve megláttam a Tüdőm. Szegény, nagyon szenvedett, alig kapott levegőt, csak pihegett. Mint a gitár húrjai, két oldalon úgy volt kifeszítve, alig bírt mozdulni. Kinti énemben érezhető volt a mellkasi nyomás is, kezemmel is oda nyúltam. Szerencsére észrevettem utána – visszatérve a képbe –, hogy a tüdőt feszítő húrok egy-egy tekerhető csavarra vannak felfűzve, amit könnyedén meg tudtam lazítani, kiengedni. (Kint a nyomás is elmúlt.)
A női szerveimben minden rendben van!
Figyelve a kinti hangra, a vezetői instrukcióra, körbenéztem, van-e itt még dolgom. Egyedül a termosztátot láttam meg, mivel hűvös volt az idő, feltekertem hát picit, majd egy fáklyát gyújtva felugrottam egy csúszdára. A vidámparkba illő csúszás után elmosódott képek között, a női szerveimhez kerültem, mint ahogy arról előzetesen beszéltünk is a Programot vezető pszichológussal. Derengett, ebben maradtunk, itt mindenki nézzen szét. Kerestem is a hibát, a tennivalót. Hosszas töprengés után végül egy telefont pillantottam meg a belső hasfalamon. Felvettem, kicsöngött, és ekkor magam is meglepődve közöltem az agyammal, hogy „Nyugi, itt lent minden rendben!”. A fáklyát azért még gondoltam itt hagyom, legyen csak itt TŰZ.
Ezen a ponton azt hiszem már el is mosolyogtam magam kívül, igazi valómban, belül pedig szinte nevettem. Remélem Ti is.
Mellkasi szorításom elmúlt
Mindenesetre, hiszitek, vagy sem, a feladat végeztével a mellkasi szorításom elmúlt, a fejem tisztább lett, és kellemes nyugodtság áradt bennem szét. Nyilván a tanulságokat magam vontam le, bár azok elég beszédesek voltak
Utánanézve: „az imagináció fogalma az imago latin szóból ered, jelentése: kép, hasonmás, látszat. Mentális szimuláció, az a folyamat, amikor az agyunkban a képzeletünkkel képeket, érzéseket formálunk az érzékszerveink (látás, hallás) pillanatnyi igénybevétele nélkül. A pszichológiában az imagináció vagy más néven vizualizáció egy meditációs eljárás, a korábban érzékszerveinkkel már érzékelt jelenségek percepciójának újraélése az agyban, irányítás mellett. Szakemberek irányításával az imagináció segítségével pozitív pszichológiai hatásokat érhetők el, a meditáció többek között mély lazítási reakciókat is bekapcsol.”
És ez csak egy tanulható, gyakorolható feladatunk volt a GyereBaba Programon! További személyes élményeimről legközelebb is mesélek majd…”
Itt végződik Klára története és lehet, hogy a tiétek itt kezdődik. Ha olvastok még az imaginációs technikák hihetetlen hatékonyságáról, talán kedvet kaptok sok egyéb technika között az imagináció kipróbálásához is. Akár petevezeték elzáródás, akár alacsony spermaszám a probléma, vagy egyszerűen csak késik a gyermekáldás, az imaginációs gyakorlatok segítségével elindíthatjátok a gyógyulási folyamatot. A GyereBaba Programról is olvashattok még bővebben. Ha pedig eldöntöttétek már a részvételt, a kék gomb megnyomásával vagy az oldalsávban lévő jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhettek.