Orientális tánc

A termékenységről szóló mítoszokat bemutató sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk. Írásaink nyomán bár bejártuk a Földgolyót, mégis a termékenységi rítusoknak csak egy kis töredékét tudtuk bemutatni. Búcsúzóul az egzotikus hastánc világából ”hazaérkezünk”, sorozatunkat magyar termékenységi népszokásokkal zárjuk.

Hastánc avagy zsigeri torna

A hastánc vagy  más néven orientális tánc eredeti arab neve: raqs sharki, ami szó szerint azt jelenti, hogy a kelet tánca.

Sok törzsi rítus alapja volt, hogy a nők termékenységi táncot jártak, amely aztán  számtalan kultúrában olyan mélyen beivódott, hogy  jelen van mind a mai napig. A nő a befogadást szimbolizálja. Egyes országokban elterjedtek a keleti vagy orientális táncok (hastánc, kínai női tánc stb.), melyek energiafejlesztő és zsigeri keringést javító hatásukkal elősegítik a termékenységet. Ez a lágy, ritmikus mozgás ellentétben áll az egyoldalú izomerősítést fokozó modern edzésformákkal. Az erősítő gyakorlatok  hatására a meridiánokban zajló energiaáramlás egyensúlya megbomolhat, így a szervek harmonikus energiaellátása is károsodhat.

7000 évvel ezelőtt is termékenységi táncot lejtettek a lányok, asszonyok

Az orientális tánc gyökerei az ókorba nyúlnak vissza. Közel 7000 éves régészeti leletek igazolják, hogy a hastánc már az ókorban is a termékenységi szertartások része volt. Ezek a táncok felkészítették a női testet a terhesség és a szülés folyamatára.

Sok országban ma is a termékenység fokozása érdekében lejtenek hastáncot. Egyiptomban például a hastánc a mai napig elengedhetetlen programpontja az esküvői szertartáshoz tartozó lakodalomnak. Sőt, az újdonsült pár a hastáncosnő hasára teszi a kezét, mellyel kifejezik vágyukat, hogy frigyük termékeny legyen.

A hastánc a szülést is megkönnyíti. Asszonyok táncolnak a vajúdó nő mellett, hogy mutassák a szülést megkönnyítő alhasi mozgást, amelyet a szülő nő ha utánoz, könnyebben hozza világra gyermekét.

Locsoljuk, hogy nőjön, gyarapodjon       

mítoszok és legendák a termékenységről Mítoszok és legendák a termékenységről 6. locsolkodas

locsolkodás

A termékenység a természeti népek életének és szertartásrendjének meghatározója volt. A legkülönfélébb rítusok során az emberek gyakran imádkoztak a termékenységért, legyen szó akár a termésről, akár a gyermekáldásról. Európában ehhez köthetőek a Bálint napi szertartások vagy a locsolkodás Húsvét hétfőjén.

Tudjátok-e, hogy  hova nyúlnak vissza a Bálint napi szokások, mihez köthető a manapság Valentin napként számontartott február 14-e? Ekkortájt tartották az ókori Rómában a Lupercalia (vagy Februa) elnevezésű vallási ünnepet. ”A tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból álló ünnep célja az volt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. Ennek érdekében a papok szíjakkal ostorozták a fiatalokat (főleg a nőket), hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon. Talán kevesebb fájdalommal járt és több örömöt hozott az a szokás, hogy  ilyenkor a fiatal leányok Júnó, a házasság istennőnek templomába mentek, hogy szerelmi jóslatot kapjanak jövendőbelijük kiválasztásához. A férjek virággal ajándékozták meg feleségeiket.

 “A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is, amely ősi szokás. Húsvét hétfőjét a locsolás egykori módjára utalva valamikor vízbevető, öntöző hétfőnek, vízbehányó hétfőnek nevezték. Az elnevezés nagyon kifejező, hiszen ha önként nem adták be a derekukat, akkor erőnek erejével hurcolták a lányokat a patakhoz vagy kúthoz, ahol vödörnyi vizet zúdítottak rájuk.”

 

A mítoszok és legendák a termékenységről:  Miben hiszünk manapság ?

 

A mítoszok és legendák a termékenységről című sorozatunkban körbejártuk a Földgolyót. Az ókortól szinte napjainkig sok szertartás nem titkolt célja volt a termékenységet fokozása. A régi időkben a szertartások, rítusok nem pusztán keretet adtak az évkörnek, az emberi létezésnek, de az élet természetes velejárói voltak. A mindennapi élet részeként a tudatban mélyen gyökeret vertek, így az emberek hinni tudtak az imádság, a rítus erejében. Ez a fajta hit pedig sokszor hatásosabb, mint  az orvosi kezelés. Hiszen, ha elhiszem, hogy a forrásvíz, a hastánc, egy barlangi imahely vagy akár egy szent szoborra tett kéz segít nekem megtermékenyülni, akkor már elindult bennem a befogadás folyamata, csökkent a félelmem, nem görcsölök, testem akadály nélkül végzi a dolgát.

Manapság a szokások, szertartások megfogytak, kikoptak a mindennapjainkból, és ez meg is nehezíti életünket.  Nincsenek kapaszkodók, támpontok… Az is lehet nagy teher és nagy felelősség, ha úgy élem meg, hogy minden csak tőlem függ, mert akkor a sikertelenség is kizárólag az én hibám! Hiába az orvosi segítség, ha nincs hitem, bizodalmam (magamban vagy akár más erőben), mert így könnyebben megtörténhet, hogy  egyedül maradok az érzéseimmel, görcsösen félve a meddőségtől.

 

Ha újra meg szeretnéd találni hitedet saját magadban, saját erődben, fogamzóképességedben, jelentkezz a GyereBaba Programba, ahol lassan két tucatnyi baba világrajövetele bizonyítja, hogy ez lehetséges.