Ha szervi ok nincs, akkor mi van?

 

Szendi Gábor (2007) szerint a meddőségi esetek minimum 40%-a evolúciós keretben jól értelmezhető. Ez a megközelítés egyfajta – bár sokak szerint leegyszerűsítő és vitatott – magyarázatot ad a termékenységi problémákra. Vizsgáljuk meg az öröklődés, szaporodás összefüggéseit. Erre azért van szükség, mert ha szervi ok nincs a meddőség magyarázatára, akkor fel kell kutatnunk az egyéb tényezőket, amelyek a fogantatás késését megmagyarázzák.

 

Evolúciós elméletek – itt a magyarázat?

 

Az evolúciós elméletek kiindulópontja, hogy minden szervezet legfőbb törekvése önmaga minél nagyobb számú reprodukciója. Emlősöknél alapvetően két szaporodási stratégia különböztethető meg: az R stratégia, amely sok utód létrehozását jelenti kis szülői ráfordítással, valamint a K stratégia, amely szerint kevés utód születik, de nagy a szülői ráfordítás. (A gazdaságilag fejlett országokban, ill. a felsőbb osztályok inkább a K stratégia szerint vállalnak utódot, a gazdaságilag elmaradott országokban és az alacsonyabb osztályok pedig az R szaporodási stratégia alapján születnek gyermekek.)

A funkcionális meddőség elemzése szempontjából meghatározó ez a két rendszer, mert fontos összefüggésekre hívja fel a figyelmet. Az egyik lényeges szempont a szaporodáshoz szükséges környezeti feltételek vizsgálata. Ide tartoznak a külső körülmények, az egzisztenciális háttér, de lényegesek olyan fiziológiai tényezők, mint például a táplálkozás, zsírszövet/testsúly arány illetve a stressz. (Ezekről bővebben a honlapunkon korábban megjelent írásainkban is lehet olvasni.)

Befolyásolja a kötődés a szaporodást?

A másik fontos kutatási terület a kisgyermekkorban kialakult kötődés és a szaporodási sikeresség kapcsolatának vizsgálata. A kötődés a csecsemőben adott időben, bizonyos feltételek között jelenik meg, imprinting jellegű (azaz bevésődik). Pszichés szempontból az érzelmi szabályozást, a biztonság élményét szolgálja.

Vannak olyan kutatók (Draper és Belsky), akik a kétfajta reproduktív stratégia kialakulását a gyerekkori családi környezettel, érdekes módon főleg az apai jelenléttel kapcsolják össze. Szerencsés esetben, ha az apa jelen van a korai időkben a gyermek életében, akkor a K-stratégiára emlékeztető reproduktív stratégia alakul ki, amelynek jellemzője a késleltetett pubertás, a szexuális aktivitás viszonylag késői megjelenése, a felnőtt párkapcsolatok stabilitása, valamint az együttműködési készség. Ha viszont apa fizikai és lelki értelemben is hiányzik a családból, akkor korai pubertás figyelhető meg, amikor is korán jelentkezik a szexuális aktivitás, ugyanakkor jellemzőbb a felnőtt párkapcsolatok instabilitása is. Ebben az esetben erősebb a törekvés a kevesebb szülői gondoskodásra, magas fokú agresszivitás mellett – az R-stratégiához hasonló módon.szervi ok nincs Szervi ok nincs c5ab01505bc8cc794f2d9f1a835d1b02 200x300

Ezek szerint, ha sarkosan fogalmazunk, a korai évek tapasztalatai nem pusztán a személyiséget formálják, de meghatározzák a későbbi társas kapcsolatokat és a termékenységet, sőt az utódokhoz való viszonyulást is?

 

Új forgatókönyv is írható!

Nincs arról szó, hogy ne lehetne új forgatókönyvet írni, van lehetőség változtatni a rögzült viselkedésen. Ennek legjobb módja pedig az önismeret útja. A GyereBaba Program során gyakran tapasztaljuk, hogy a babára való várakozás annak ad teret és lehetőséget, hogy a ki-ki saját magán, a párkapcsolat minőségén dolgozzon, hogy aztán jó családi „mintázatot” örökíthessen tovább.

Ha te is kíváncsi vagy magaddal hozott viselkedésmintáidra, ha dolgozni szeretnél párkapcsolatoddal vagy akár új forgatókönyvet írnál utódaid számára, már most jelentkezhetsz a GyereBaba program következő csoportjára: