GyereBaba

KEREKASZTAL – KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KACSKARINGÓK ÉS EGYENESEK – A GYERMEKÁLDÁSHOZ VEZETŐ UTAK

 

dr. Vass Zoltán válaszai:

Mi a legfrissebb tudományos álláspont az AMH-val kapcsolatban?

Az AMH (anti-Müller hormon) jelenleg a legfontosabb marker a petefészek reprodukciós kapacitásának megítélésében, arányos a petefészek hormonkezelésre adott válaszával, és így például lombik (IVF) kezelés esetén előrevetíti a várható kinyerhető petesejt számot. Ugyanakkor az AMH egy mennyiségi mutató, vagyis nem függ össze a petesejtek minőségével, és csak közvetve függ össze a várható terhesség esélyekkel.

 

Mennyire rontja az IVF sikerességének esélyét, ha az ET-re magas (500-900 nmol/l közötti) progreszteronnal kerül sor? Ön beültetne ilyen érték mellett?

Léteznek olyan tanulmányok, melyek szerint a túl magas progeszteron szint nem előnyös a sikeres terhesség létrejöttének szempontjából. Ez az állítás széleskörűen nem bizonyított, és a rutin klinikai gyakorlatban az ilyen extrém progeszteron szint rendkívül ritka. Tehát, ha ilyennel találkoznék, az előbb információkat megosztanám a pácienssel és valószínűleg a beültetés mellett döntenénk.

 

Milyen vitaminokat/táplálékkiegészítőket javasolnak szedni a stimuláció előtt/alatt/beültetés után?

Általában egyféle, jó minőségű, sokféle összetevőt tartalmazó, kismamák és leendő kismamamák által is szedhető multivitamin elegendő. Bizonyos estekben – főleg endokrin kórképek esetén – speciális kiegészítők szedése indokolt lehet. Egyáltalán nem gondolom hasznosnak, ha valaki a Dr. Google által javasolt 479 féle vitamint és étrend kiegészítőt egyszerre fogyasztja.

 

Kiknek nem ajánlott a lombik program?

Orvosi szempontból ellenjavallt a lombik program, ha akár a program, akár a létrejövő terhesség a leendő kismama vagy a megfoganó magzat egészségére/életére jelentős kockázatot jelentene. Nem javasolt a program akkor sem, ha a várható eredményessége rendkívül alacsony – a gyakorlatban a magyar protokoll 45 éves női életkornál húzza meg a határt jelenleg a saját sejtes lombik program esetében.

 

Milyen kockazata van a többszöri stimulációnak alacsony AMH, és magas FSH mellett? Hamarabbra hozhatja a menopauzát
a páciens számára?

Nem a többszöri stimuláció, hanem önmagában az életkor szerint elvárhatónál lényegesen alacsonyabb AMH és/vagy magas FSH hordozza magában a kockázatot a menopauzának megfelelő korai petefészek kimerülés irányában. Ilyen esetben éppen a gyorsan, agresszíven vezetett, akár többszöri stimuláció jelenti az esélyt abban a versenyfutásban, ami a múló idő ellen zajlik.

 

Többszöri sikertelen megtapadás esetén mit érdemes kivizsgáltatni?

Többszöri, más okkal nem magyarázható sikertelen beültetés esetén olyan, az alap kivizsgáláshoz nem tartozó speciális vizsgálatok kerülnek előtérbe, melyek ritkán találnak eltérést, költségesek is, de az esetek egy részében olyan eredményt adhatnak, ami megadja az esélyt a sikeres folytatásra. Ezen vizsgálatokat összefoglalóan RIF-protokollnak (repeated implantation failure) hívjuk, és elég hosszú lista.

 

Sokszor a különböző szakorvosok nem működnek együtt. Pl. meddőségi spec-endokrinológus-immunológus-hematológus. Lombik kezelésben hol a határ szakterületek között?

A meddőségi specialistát nálunk boldogabb országokban Reprodukciós Endokrinológusnak hívják, és ilyen irányú végzettsége van. Magyarországon is egyre több, meddőséggel foglalkozó nőgyógyász szerzi meg a ráépített endokrin szakvizsgát. Belgyógyász endokrinológus bevonására tényleges, a páciens egészségét komolyan befolyásoló endokrin betegség (pl. tényelges cukorbetegség, pajzsmirigy túlműködés stb.) esetén van szükség, míg immunológus/haematológus bevonására – elsősorban a páciensek saját kezdeményezése miatt – jóval gyakrabban kerül sor, mint az indokolt lenne.

 

Petesejt minőségén milyen módszerekkel lehet és érdemes javítani?

Petesejt minőség javítására számos, a tényleges gyakorlatban is művelt módszer/eljárás ismert. Ezek közös jellemzője, hogy egyáltalán nincs ilyen irányú, bizonyítható hatásuk. A rendelkezésre álló petesejtek minőségén mai tudásunk szerint érdemben nem tudunk változtatni.

 

Mi a véleményük az ERA teszt hatékonyságáról? Valóban növeli a fagyasztott embrió megtapadásának sikerességét?

A méhnyálkahártya fogékonysági vizsgálat – Endometrium Receptivity Assay, ERA-teszt – olyan ígéretes vizsgálati módszer, melynek eredményét figyelembe véve javulhat a beültetett embrió megtapadási esélye. Ugyanakkor, bár ígéretes módszer, hatékonysága mind a mai napig nem egyértelműen bizonyított.

 

Mi lehet az oka annak, hogy 8-10 petesejtből csak kevés termékenyül meg és azokból is csak 1 jut el az 5. napig?
(mindketten 31 évesek vagyunk)

A lombik program minden lépése veszteségekkel jár, ennek oka elsősorban az ivarsejtek – nagyobb mértékben a petesejt, kisebb mértékben a hímivarsejtek – minősége. Jó minőségű hímivarsejtek esetén még az ilyen ideális női életkorban is az érett petesejtek várható megtermékenyülési aránya 70-80%, és a fejlődésnek/osztódásnak indult embriókezdemények átlagosan 40%-a jut el az 5. napig. Ha a megtermékenyülési/embriófeljődési mutatók ettől a várható értéktől lényegesen eltérnek, mind a férfri, mind a női oldalon felmerül, hogy az ivarsejtek minősége valamilyen ok miatt elmarad a várhatótól.

 

Petesejt-fagyasztás lehetőségéről (nem embrio) szeretnék tájékozódni, mi a teendőm?

A petesejt mélyhűtés ma már Magyarországon is engedélyezett, elérhető eljárás bizonyos esetekben, melyet azonban nem minden centrum végez. A lehetőségekről érdemes közvetlenül valamelyik lombik központnál érdeklődni.