Történetem cisztán, műtéten, lombikon és pszichológiai kezelésen át egészen a fogantatásig

1. Az első endometriózis műtét

Hogyan is jutottam el a várvavárt két csík-ig? Tini koromtól kezdve gyakran nagyon fájdalmasak voltak a menstruációim. 2008-ban kezdett el erősen és a napi teendőket zavaróan fájni az alhasam tájékán menstruációtól függetlenül, szinte folyamatosan..24 éves voltam akkor:
• fiatal közgazdász friss, kiváló diplomával
• kitűnő és hajtós, jól fizető, első teljes munkaidős munkahelyen
• egy véget ért, öt évig tartott párkapcsolat gyászolása közben és
• ötévnyi folyamatos fogamzásgátló tabletta elhagyása után.

Az alhasi fájdalom miatt először háziorvoshoz mentem, mivel vakbélgyulladásra gyanakodtam, onnan nőgyógyászhoz küldtek, aki cisztákat látott a petefészkeimen és műtéti beavatkozást javasolt. Az első műtétem a SOTE Női 2-es Klinikán, 2010 tavaszán volt. A születésem után az volt életem első bent fekvős kórházi élménye. Mindössze három apró laparoszkópos bemetszés történt, egy a köldökömnél és egy-egy az alhasam két oldalán, mégis elképesztően rosszul éltem meg a beavatkozást és a kórházi kiszolgáltatottságot egyaránt. A műtét után az orvos közölte, hogy nagyon sok összenövés van a petefészkeimen valamint a belemen és bár némelyiket tudta oldani, de közel sem mindet. Várhatóan újabb műtétre lesz szükség. A diagnózis endometriózis, azaz a méhnyálkahártya összenövései és elburjánzásai a méhen kívül, főként a petefészekben és súlyosabb esetben a környező szerveken (pl. belek, húgyhólyag). Ezt megelőzően soha életemben nem hallottam az endometriózis (endo) szót és nagyon meg voltam lepődve, hogy egyáltalán létezik efféle betegség.

Megtapasztaltam, valóban létezik.
Az első műtét után, a helyzet rosszabbodott: a fájdalmaim erősödtek, a gyakoriságuk nőtt és a székletem véres lett és fájdalom kíséretében távozott. A műtő orvos megbízhatatlannak bizonyult, egy idő után nem tudtam elérni, már a telefont sem vette fel. Lelkileg és fizikailag is megviselve más orvos után néztem.

2. A második endometriózis műtét

Ráakadtam a SOTE Női 1-es Klinika sztár endometriózis orvosára és onnantól kezdve lényegesen javult az életminőségem. Már az első találkozás során olyan megoldást javasolt, aminek hatására a második műtétig, amit már ő végzett, lényegesen csökkentek a tüneteim. A műtét előtt részletes állapotfelmérésre küldött, köztük végbéltükrözésre, ami során pontosodott a bél érintettség. A végbéltükrözést magán úton, altatásban végezték. Sok egyéb vizsgálatot magán úton intéztem. Így gyorsabb volt, kényelmesebb és persze költségesebb.
A második műtétre 2011 tavaszán került sor. A nőgyógyászomon kívül sebész orvos is dolgozott “rajtam” a bél érintettség miatt. Az 5 órás műtét során az orvosok eltávolították az összenövéseim, a bal petevezetékemet és az érintett bélszakaszt. Emiatt a laparoszkópos bevágások mellett egy kb. 8 centis alig látható alhasi heg is emlékeztet a gyógyulást elősegítő műtétre. Annak ellenére, hogy lényegesen komolyabb beavatkozás és előkészítés történt, fényévekkel pozitívabb az élményem a kórházi bent fekvésről, mint első esetben. Nagyon hálás vagyok a SOTE Női 1-es Klinika orvosainak, nővérkéinek és többi munkatársának, hogy megkönnyítették számomra a gyógyulást! És természetesen leginkább a sztár dokimnak!

Jött Életem Zenésze!

A két műtét között, 2010 őszén megismertem a társam, Életem Zenészét, aki mostanra már a férjem. Ő a második műtét és lábadozás során már mellettem állt.
Három és fél év után, 2011 tavaszán munkahelyet váltottam és a második műtét után már egy kevésbé hajtós cégnél dolgoztam, a korábbitól eltérő munkakörben.
A második műtét után hat hónapon keresztül havi egy hormoninjekciós utókezelés következett, majd annak érdekében, hogy a betegség kiújulását elkerüljük, a peteérésem gyógyszerrel leállításra került. A menstruációm elmaradt és ez a lelkemnek nagyon hiányzott. A nőiségem egy fontos eleme szünetelt egy jó ideig.

két csík Két csík! 3b812928c1c72bbeb057536b49dea158

3. Az első lombik program

3.1. Az első lombik program előzményei

2012 őszén ismét munkahelyet váltottam és 2014-ben úgy gondoltuk a párommal, hogy készen állunk a gyerekvállalásra. Én ekkor 30 éves voltam, ő 37. A sztár dokimmal konzultálva abban maradtunk, hogy a peteérést leállító gyógyszer abbahagyása után fél évig próbálkozhatunk természetes úton, majd a IV-es stádiumú endo miatt lombik program javasolt annak érdekében, hogy a betegség kiújulásának az esélyét lényegesen csökkentsük.
A gyógyszer abbahagyása után újra menstruáltam, immár fájdalommentesen.
Végül egy évig próbálkoztunk az utódkánk összehozásával, miközben folytattuk a megismerkedésünk óta tartó közös munkát a kapcsolatunk és közös életünk építésén, olykor külső szakember segítségével.
Az utódka azonban ekkor még nem jött.
2015 augusztusában elkezdtük az első lombikprogramunkat a SOTE Női 1-es Klinika másik sztár orvosánál, az Asszisztált Reprodukciós osztályon. Az év első felében a programot megelőző vizsgálatokon vettünk részt. Az első hormon injekciót 2015. augusztus 20-án adtam be magamnak és augusztus 22-én házasodtunk össze a férjemmel.
Emlékszem, az első lombik program sikerét teljesen biztosra vettem, sőt igazság szerint ikreket vizionáltam. Tudtam, hogy ritkán jön össze elsőre a lombik, de úgy gondoltam, hogy nekünk tuti össze fog jönni. Készen állunk a gyermekre, megtettük és megtesszük a tőlünk telhetőt, túl vagyunk egy rakat kétségen és párkapcsolati parttalan győzni akaráson, összeházasodtunk, jöhet az újabb szint és az újabb kihívás, a közös gyermek.

3.2. A lombik program részletes menete

Az első injekciótól kezdve az eredmény kiderüléséig a lombik program hosszú protokollja kb. 6 hétig tart (ha időközben le nem állítják) és igazi érzelmi hullámvasút! Ha időközben leállítják az a rosszabb eset, mert akkor probléma merül fel a folyamat során (pl. nem érnek a peték).
Első körben cirka két hétig napi egy darab, összekészített kiszerelésben árult, hűtőben tárolandó injekciót szükséges bőr alá beadni, naponta megközelítőleg azonos időben. Az injekciót beadó lehet magán úton szerzett gyakorlott személy, a társ vagy maga a páciens. Nálunk főként én adtam be magamnak. A férjem is próbálkozott néhányszor, de látta, hogy fájdalmat okoz, amit nem szeretett volna és így rám maradt a feladat, amit néha némi könny vagy hiszti kíséretében hősiesen el is végeztem a cél érdekében. Szerintem az ember valahogy nem úgy van beállítva, hogy önmagának szívesen és könnyedén adjon be injekciót, én legalábbis tuti nem.
Az első körös szurit a ciklus 20. napján szükséges elkezdeni, a menstruáció általában ekkor egy hét múlva rendesen megjön. A bőr alá juttatott hormon feladata, hogy leállítsa a petefészek működését, amit később újabb, másféle injekciókkal mesterségesen növekedésre stimulálnak. 1-2 reggeli vérvétellel ellenőrzik a kívánt hatás elérését, és ha minden rendben van, jöhet a következő lépcső, minél több pete érlelése egyéb pótlólagos hormonkészítménnyel.

A pótlólagos szó itt hangsúlyos, ugyanis az első körös szuri a tüsző leszívásig (arról majd később…) marad és kiegészül plusz napi kettő egyéb hormoninjekcióval, amit szintén bőr alá szükséges beadni. Így már napi három önszúrásnál tartunk, ami kb. 10 napon keresztül folytatódik. A stimulációt elősegítő hormoninjekciót az első körössel ellentétben nem összekészítve árulják, hanem külön az oldószert és a hatóanyagot, így ezek összekészítése megoldandó feladat. Első olvasásra ez talán egyszerűnek tűnik, de egy laikusnak egyáltalán nem az. A „koktélkészítést” gyakran átvállalta a férjem, megmentve engem a kiakadástól, ami akkor következett, ha egy cseppecske véletlenül az üvegben maradt és nem tudtam elérni, hogy átvándoroljon az injekciós fecskendőbe. Mert ugye mi van akkor, ha pont az az egy csepp hiányzik a sikerhez?

A napi három ön hasba szúrás közben kétnaponta reggeli vérvétellel és délutáni ultrahanggal ellenőrzik, hogy növekednek-e a petécskék, és amikor megfelelő számú és méretű pete rendelkezésre áll, meghatározzák a tüszőleszívás és sperma adás időpontját (a kettő egy napon történik, szinte egy időben).

Az érett tüszők leszívását kb. 1 nappal megelőzi egy percre pontosan meghatározott időpontban, izomba adandó injekció. Ezt egészségügyi dolgozónak szükséges beadnia, mi az ügyeletre mentünk.

A leszívás altatásban történik, mivel egyébként túlzottan fájdalmas beavatkozás lenne. 1-2 nap múlva lehet telefonálni, hogy megmondják hány petesejtet sikerült megtermékenyíteni a férj által adott ondó mintával és pontosan mikor lesz a beültetés (kb. plusz 1-2 nap). A beültetés egy nőgyógyászati vizsgálathoz hasonló és kellemetlenségi szintű beavatkozás, ahol bent lehet a jövendőbeli apuka is. Sőt még fotót is készíthettünk a megtermékenyített petesejtekről! Utána a jövendőbeli anyukának 1-2 nap ágynyugalom, majd kímélő életmód javasolt az elkövetkező, várakozással terhes, végeláthatatlan két hétben. Majd két végső vérvétel, ahol a HCG szintet nézik és a második vérvétel napján az orvos közli az eredményt, hogy megtapadtak-e a méhbe behelyezett megtermékenyített petesejtek, létrejött-e a terhesség vagy sem.
A lombik programok előtt nem voltam tisztában a bőr alá és izomba adott injekciók különbségével, hiszen finoman szólva nem tartozott az érdeklődésem középpontjába a téma. Korábban betegesen rettegtem mindenféle tűszúrástól. A vérvételeket igyekeztem messziről elkerülni, ám amikor mégis szükségessé vált, előtte úgy felhergeltem magam, hogy utána volt, hogy elájultam. A farba adott injekciók kilátásba helyezése, bevallom, még ma is feszültté tesz. Az egyéb tűszúrásokkal nagyjából megbarátkoztam az „edzések” során.
2015. október elején elérkezett az első eredményhirdetés ideje: nem jött létre terhesség. Két szervezeten kívül, mesterségesen megtermékenyített petesejtet helyeztek be a méhembe és egyik sem szeretett volna velünk maradni. Az eredményhirdetés után egy hétig még jól voltam, viszont a második héten összetörtem. Ez a második lombik után ugyanígy történt. A beültetett embriók felszívódása számomra veszteségélmény volt, és egyéb elmúlásokhoz hasonlóan meg kellett, hogy gyászoljam őket.
A személyiségem mindenképpen fejlődött a lombik programok során. Kicsit olyan ez, mint elvált szülők hányattatott sorsú gyerekének lenni: sokat hozzátesz ahhoz, aki vagyok, csak az érheti igazán, aki hasonlóképp megtapasztalta, mindenkinek kicsit más a története, kicsit máshogy éli meg, más fáj igazán és senkinek sem kívánnám, hogy megtapasztalja. Mindennel együtt nagyon hálás vagyok, hogy létezik a program, hiszen ez egy jelentős esélynövelés a terhesség elérésére és vannak olyan párok, akiknek az egyetlen út saját gyermek nemzésére. Végső soron örülök, hogy volt lehetőségünk növelni a családunk gyarapodásának esélyeit.

két csík Két csík! d8e86310b82fc4b80f862d1b26f3be1e
4. A következő lombik programok és a várva várt eredmény

Fél év kihagyás után, 2016 tavaszán vállalkoztunk az újabb lombikra. Áprilisban derült ki az eredmény, ami sajnos az elsővel megegyezett.
A második lombik során már nem bíztam annyira a sikerben, mint első alkalommal. A várandósság mellett, másik fő célom az volt, hogy minél több fagyi bébink legyen. Azokat a megtermékenyített petesejteket ugyanis, amiket nem ültetnek be, lefagyasztják. Ha a pár rendelkezik legalább négy fagyi bébivel, akkor a lombik program lerövidíthető és megkönnyíthető. A petefészek stimuláció ilyenkor kihagyható, ezzel lényegesen csökkentve az injekciók mennyiségét és a szervezet megterhelését, és nincs szükség az altatásos tüszőleszívásra sem. Az első lombik programból három, a másodikból kettő fagyi bébink maradt.
Így a harmadik lombik programba 5 fagyi bébivel vágtunk bele 2016. június elején.
Közben április közepétől, a második eredménytelen eredményhirdetés után számos dologgal felvérteztem magam.

 

Aztán jöhetett a nehéztüzérség!

• Reggel és este a nyelvem alatt elszopogattam egy-egy kanál méhpempőt, az ugyanis erősíti a méhnyálkahártyát és elősegíti a megtapadást az írások szerint.
• Elkezdtem inni az egyik hegyünk füvesemberének babaváró teáiból. Ezzel 1-2 hét után felhagytam, mert reggelente éhgyomorra majdnem elhánytam magam tőlük. Nekem nem ízlettek.
• Elmentem elektroakupunktúrás állapotfelmérésre és homeopátiás bogyócskákat helyeztem a nyelvem alá naponta kétszer.
• Két hétig antibiotikumot szedtem coli baktérium ellen.
• Az egyik kolléganőm javaslatára elolvastam Lux Elvira: Anyának születtem? című könyvét és felkerestük a Lux Baba Programot. (a mai GyereBaba Program elődjét). A könyv címében megfogalmazott kérdésre egyértelmű IGEN válasz rajzolódott ki bennem.
• Egy másik kolléganőm javaslatára, kipróbáltunk egy új pózt az egyik együttlétünk során.
A nehéztüzérség bevetése után jöhetett a harmadik lombik. A ciklus 20. napján szokásosan elkezdtem az első körös injekciókat adni és vártam, hogy hamarosan megjön a menzeszem. De a menzesz nem jött meg. Emlékszem, pénteki nap volt, amikor elhatároztam, hogy másnap reggeli első vizeletből csinálok majd egy tesztet. Erős volt a gyanúm, hogy a teszt akár pozitív is lehet, így gyorsan este még elszívtam egy szál cigit, hátha másnaptól úgyis szigorúan tilos.

Másnap, szombaton reggel csináltam is egy tesztet, és úgy láttam, hogy bizony van ott egy második, nagyon halvány csík is. Még ekkor se hittem a szememnek, ugyanis korábban volt már párszor, hogy odavizionáltam a tesztre egy második, halvány csíkot és a férjem mindig mondta, hogy ő tudja, hogy nagyon szeretném, ha lenne ott másik csík, de higgyem el, hogy nincs.
Gyorsan fel is költöttem az alvó párom, hogy kikérjem a véleményét és ezúttal ő is látta a csíkot, mivel tényleg ott volt, ahogy a kis utódkánk is a méhemben! Aztán gyors telefon, hormoninjekció leállítás és két nap múlva a vérvételen a HCG szint igazolta a babavárás tényét. Csoda történt! Miközben a harmadik lombikra készültünk, természetes úton összehoztuk a kis utódkánkat! Azóta egészséges babánk született, hála a jó Istennek, minden rendben.

Kis-Nagy Katalin

Ez volt a két csík története. Katalin sok nehézség, kezelés, műtét után jutott el, ahogy  ő nevezte, a nehéztűzérséghez. Azaz a sokfelé egyéb termékenységet segítő módszer alkalmazásához. Ha téged is érdekel, milyen módszerek a legmegfelelőbbek számodra, jelentkezz a GyereBaba Programra.